BridzsitDzsonsz bekaphatja

Ti játszottátok már azt a játékot, hogy megnézitek az embereket a boltban a kasszánál, hogy miket vásárolnak és kitaláljátok, elképzelitek milyet életet élhetnek? Én már milliószor. Hát ma erősen elgondolkodtam, hogy rólam mit gondolhatnak: müzli, 0%-os joghurt és egy üveg…

Október közepén már nem sütött olyan melegen a nap. Bár még mindig volt egy icipici ereje. Csak sétálni akartam. És közben persze részegre felejteni magam. A sarki boltban már ismertek. Bor, ásványvíz, cigi. Néha óvszer. Kábé ennyi volt. Most ez utóbbi ott maradt. Táskámban…

Akkor álljon itt az én történetem. Mert már nem fáj. Mert már csak egyet akarok: megmutatni, hogy igenis lehet.  Hogy nem beszélek mellé. Mert már pontosan tudom, hogy kell talpraállni, összerakni magam, kimászni a gödör legmélyéről.  23 voltam, mikor találkoztam valakivel.…

Elmesélem nektek egy élményemet. Kicsit hosszú lesz, de érdemes elolvasni, higgyetek nekem. Biztos vagyok benne, hogy megosztó is lesz, mert sokan nem hisznek ilyenekben. Megértem, sokáig én sem. Aztán történt, ami történt velem, (legközelebb elmesélem azt is részletesebben, hogy…

Szombat, délelőtt 10 óra. Dublinban kisütött a nap. Én meg persze mit csinálok? Agyalok. És írok megint. Végre. Ennek nagyon örülök. Az éjszaka eldöntöttem, hogy itt a blogon meg fogok írni mindent, ami a szívemet nyomja. Végülis BridzsitDzsonsz is, azon túl, hogy nyilván…

Ha már annyit hangoztattam, hogy adjuk önmagunkat, akkor szeretném megragadni a lehetőséget, hogy tomboljak egyet. Meg panaszkodjak. Mert ugye azt is elmondtam már sokszor, hogy olykor-olykor lehetünk dühösek, fetrenghetünk saját taknyunkban-nyálunkban a padlón egy ideig óráig, mert…

Az új posztom után, külön is beköszönnék. Igen, visszatértem. Egy hét Budapest áll mögöttem. Hát, érdekes volt. Bevallom őszintén, mot nem vágytam haza. Illetve persze igen, de nem volt az a gyomorgörcsölős, sírógörcsös, várakozásteljességes honvágyam. Ezt nagyon jó…